kézbesítő

курьер

* * *

формы существительного: kézbesítője, kézbesítők, kézbesítőt

письмоно́сец м, почтальо́н м; рассы́льный м

* * *

I

mn. вручающий, доставляющий;

II

fn. [\kézbesítőt, \kézbesítője, \kézbesítő1{] — доставщик, вручитель h., разносчик, {nő} доставщица, разносчица; {levélhordó} письмоносец, поч тальон; (küldönc) рассыльный, {nő} рассыльная; (alkalmi) курьер